Indonézia - második felvonás

Ugyan az elsö felvonás zárása a mai napig hiányzik a blogrol, ez igy is fog maradni.... De most elkezdödött a második felvonás, vagyis visszatértem a paradicsomba, Indonéziába. Keményen megdolgoztam azért, hogy visszajussak Ázsiába és a helyzet pont úgy hozta, hogy újra Lippo Cikarangba költözhetek vissza. Munkahely ugyanaz, pozició más, de a barátok már nagyon vártak!!! :) Az indulásra egyedül a körmeim voltak teljesen felkészülve, indonéz-magyar barátságot jelképezve: 

De kezdjük az elején! Szerzödésem szeptember 1-el kezdödött Indonéziában, Magyarországon augusztus 31-el fejezödött a mandátumom. És közben még Savaria Karnevál is volt. Ugyhogy augusztus 28 volt utolsó munkanapom Lukácsházán, és augusztus 30-an repültem, hogy még pont kiérjek idöben Indonéziába. A sok bucsuzkodás közepette bizony nem maradt idöm nagyon összepakolni, és két karneválozós éjszaka után vasárnap reggel, reptérre indulás elött két órával így nézett ki a szobám:

Volt még mit pakolni böven.... Miközben két óriási böröndöt telepakoltam, cuccaim egy része még kint volt, és a már bepakolt cuccok is nehezebbek voltak, mint a limit, ami pedig Emirates törzsutasként 42 kg volt..... Végül otthonról elindulva a két nagy böröndöm 53 kg volt.... Túl sok, ugyhogy a reptérig azon gondolkodtam, mi a nehéz, mit szórhatnék ki.... Reptérre érkezve újra pakolás, minden könyvet áttettem a kézipoggyászomba, kiszórtam jó pár dolgot, majd izgulva beálltam becsekkolni. Kézipoggyászomat anyuéknál hagytam, Kisöcsi segített a böröndöket felrakni a szalagra, végül 45 kg-ot simán becsekkoltam, ugyhogy meg is nyugodtam. Persze a kézipoggyászom volt vagy 15 kg, bicajos sisakom meg pluszba rácsatolva, na meg a retikülöm.... Könnyes bucsut vettem a családtól, majd elvesztem a bécsi reptéren.

Dubai átszállás a business launge-ban egész kellemesen telt: ananász, eper, bármit lehet enni és inni! :)

Jakartába érkezve csupa meglepetés volt minden. Repülöböl kiszállva megcsapott a reptér kellemes illata, teljesen tiszta volt, nagyon sokat változott egy év alatt. Kedves indonéz takarítónéni beinvitált a mosdóba, ahol újra pottyantós wc-be pisilhettem, én akkoris szeretem! :) Vizum ellenörzés 10 perc alatt letudva, és már a bevándorlási formanyomtatványt sem kell kitölteni. Böröndjeim hipp-hopp megérkeztek, lecibáltam öket valahogyan a szalagról, majd irány a kinti meleg. :) Puji barátnöm kiküldte elém a reptérre a soförjüket a hiper-szuper Alphard autójukkal. Odamentem a megbeszélt helyre, és már jött is a tütü, de a szegény 45 kg-os soför nehezen küzdötte be a böröndjeimet a kocsiba. Irány Lippo Cikarang! :)

Hétfö délután lévén nagy meglepetésre kevesebb, mint két óra alatt megérkeztem Pujiékhoz, akik már nagyon vártak, 11 hónap után találkoztunk újra. Pujival egymás nyakába borultunk, majd összepuszilgattam a gyerekeket (Chisha és Avtar), akik ugyan nagyon várták 'Aunty Sofie-t', de nagyon kis félénkek voltak az elején. Hát ez volt a megérkezésem-visszatérésem Lippo Cikarangba. Este én Pujival beszélgettem, míg a gyerekek kiterülve aludtak.