2013. július 29., hétfő

Family Reunion - Vietnám, Hanoi

Hajnali repülővel Bangkokból átrepültünk Vietnámba, ahol már Levi várt minket! :) Nagy volt az öröm, 4 hónap után újra együtt a család, juhuuu!!! :)

Az utunk a reptérről a városba már pozitiv csalódásokkal volt teli, nagyon nyugodtan közlekednek, nem rohannak sehova es a természet gyönyörü, minden zöld. A szállásunkhoz érkezve nem vesztegettük az időnket, és egyből nekivágtunk a városnak. Kemény 100 méterre jutottunk, amikoris elkezdett ömleni az eső, monszun van! :) Ugyhogy kénytelenek voltunk egy istenit ebédelni. Majd a tó körül sétáltunk, valamint 4 napos túrát intéztünk a Halong öbölbe. Egy kávé után pedig végre 100 méternél távolabb jutottunk a szállásnál, és lusta turistaként elektromos autóval körbejártuk a belvárost, ami óriási élmény volt. Annak ellenére, hogy Hanoi egy 3 milliós főváros, nekünk eléggé kisváros érzésünk volt, es a koszos Bangkok után nagyon élveztük.

Gyors vietnámi vacsora és pár üveg Hanoi márkájú sör után pedig beültünk eg vizibábszinház előadásra, ami egy helyi különlegesség. Nagyon élveztük, vietnámiul beszéltek minden jelenet elején, aztán helyi zene szólt miközben ment a bábozás. Vizi lévén mi először azt gondoltuk, hogy a tóban fog játszódni, de ehelyett a szinházban egy medencében volt az előadás. Nagyon élveztük, de 1 óra bőven elég volt. 

Annak ellenére, hogy hulla fáradtak voltunk, még elmentünk Hanoi skybarjába sörözni kicsit. A skybar keményen a 7. emeleten volt! :) De jó volt a kilátás, és jót beszélgettünk pár üveg Hanoi sör mellett. Szállásra visszafele sétálva még egy nagy kereszteződésben figyeltük, hogy szabályok nélkül keresztbe kasul mentek motorosok, autósok és gyalogosok, hihetetlen, de működik!!! :)

Ma este pakolás, holnap irány 4 napra a Halong öböl, ami a világ 7 természeti csodájának egyike. Reméljük gyönyörű lesz és végre tudunk kicsit pihenni is.







2013. július 28., vasárnap

Látogatók Lippo Cikarangban :)

Látógatóim érkeztek Lippo Cikarangba! :) Nevezetesen a szüleim, nagy gondolkodás és nehéz döntéshozás árán, de végül elérkezett a nap, hogy meglátogattak a messzeföldön! :)

Pénteken d.u 6-ra érkeztek jakarta reptérre, ami az itteni közlekedést ismerve a legrosszabb időzítés! :) Ugyhogy cégből hamarabb leléptem, és sofőrrel célba vettük a repteret. Útközben volt égő busz az útszélén, amit persze látni kell, így mindenki lelassitott jó nagy dugót okozva! Én csak azon imadkoztam, hogy nehogy felrobbanjon.... Aztán ha domb van akkor is jól le kell lassítani, mert hát nem tudjuk mi jön utána! :)
De ugye én már semmin nem lepődök meg, igy nagynehezen 4 óra alatt a reptérre értem, és nagy izgatottan vártam a találkozást! :) Persze nem ment simán... :)

Már Singapúrban jelezték, hogy az egyik börönd Európában maradt! :) Ilyen még ugysem történt velünk. Aztán jakartában már egyik sem volt meg. Ugyhogy ment a macera, hogy mi legyen, jegyzőkönyv blabla... 

Közben már chateltünk egymással, hogy menjek be. A két lufival és táblával a kezemben a biztonságiőröknél próbálkoztam indonézül és nagyon cukin mosolyogtam! :) Alig röhögtek rajtam, de ugye nem nagyon érdekelt! :) Aztán mondták, ha kijönnek szüleim segíthetek nekik kitölteni a jegyzőkönyvet aztán vissza mehetnek! Ja mert ugye azzal próbálkoztam náluk, hogy a szüleim semmilyen nyelvet nem beszélnek, ami persze nem igaz, csak minél hamarabb találkozni akartunk. Végúl Anyu kijött, de máshol mint ahol vártam. De végül találkoztunk!!! :)

Aztán visszamentünk a röhögő biztonságiőrökhöz, és a kezébe nyomtam a lufikat meg a táblát és mondtam, hogy msot akkor ketten vissza együnk! :) Csak röhögött és én meg magyaráztam neki indonézül és bejutottunk a böröndökhöz. :) De addigra meg Apu má kiment, ugyhogy elkerültük egymást. Utána kimentünk, és meg a kijárat előtt találkoztunk!!!! :)
aztán mondtam várjanak 5 percet, addigra visszaszerzem a lufikat meg a táblát és várom őket kint. Szóval a sok izgalom után de végül rendesen vártam őket, aztán eljátszottuk, hogy akkor találkozunk először 4 hónap után, juhúúú!!! :)

Aztán este már 2 óra alatt lippo Cikarangba és a házamhoz értünk!!! Ami nagyon teccett nekik már így első belépéskor is.... Hát még utána.... :)



Bangkok - Találkozás a Kisöcsivel

Ééés elkezdődött a várvavárt három hetes nyaralásom!!! :)

Vasárnap hajnalban elhagytuk Lippo Cikarangot, és Bangkok irányába vettük útunkat. 4 óra repülés után landoltunk, és Dani már várt minket a reptéren. Ő már 2 napja megérkezett, mert augusztusban sebészet gyakorlatát itt fogja végezni.

Gyors ebéd négyesben, változatosság kedvéért rizs.... Aztán nagynehezen találtunk egy hotelt, ahova egy para taxis vitt minket, és a getto közepén kitett minket. Hotel elviselhető, van wifi és szép a kilátás a putri részekre! :) Anyuék szerint Jakarta sokkal szebb és tisztább, mint bangkok, és eddig meg kell állapítanom, hogy valóban sokkal jobb Jakarta! :) Hát még Lippo Cikarang... :)

Kis pihenő után a városnak vettük az irányt, már mindannyiunknak ismerős helyek fele. Pár óránk lévén kis séta után a skytrainnel elmentunk a Cha Pra Ya folyó partjára, ahonnan észak fele indultunk hajóval. Nagy élmény volt! :) 100 forintért mentünk vagy 30 percet, közben a parton a luxus hotelek és a putrik váltakoztak, na meg az igazi thai buddhista templomok. Az élményekben teli hajókázás után a hátizsákos túristák központjába, a kaosan roadra mentünk, ahol mennyei finom thai vacsorát is megejtettünk a helyi Chang sör kíséretében. Kis séta, kis vásárlás, csodálkozás a skorpióárusra, akinek az ételként kinált standjának a fotozásáért is fizetni kellett! :) Hihetetlenül pezsgő élet van ezen a részen, tele európaival, mindenki itt vásárolt filléres ruhákban járkál, talpmasszázson ülnek az út szélén és élezik a helYi ételeket valamint a jóidőt és a szabadságot!

Meglepő módon angolul senki nem beszél, de komolyan semennyire. És emlékeimben eddig Bangkok úgy élt, hogy jobb mint Jakarta, de ma sokkal koszosabbnak és putrisabbnak láttam Bangkokot, változnak a dolgok.... De nagyon iól éreztük magunkat, este vissza szállásra, és pakolubk, igyekszünk időben aludni, mert másnap már repülünk Vietnámba, ahol már Levi vár minket! :)




2013. július 14., vasárnap

Ramadán, vagyis a muszlim böjt

Elkezdődött a muszlimok böjtje, vagyis a Ramadán. 30 napon keresztül napkeltétől napnyugtáig nem esznek, nem isznak, nem dohányoznak. A böjt minden muszlimnak kötelező, aki elmúlt 14 éves, nem terhes, nem menstruál, nem utazik és nem beteg. Aki ebben az időszakban nem tudk böjtölni, máskor kell bepótolnia.

Itt fél 4-kor felkelnek reggelizni, együtt a család, utána már nem alszanak és jönnek dolgozni. Jelenleg megváltozott a nem műszakosok munkaideje, vagyis 8-tól d.u fél 5-ig van a hivatalos munkaidő. Ezután hazamennek a családjukhoz, és este 6 körül, amikor a müezzin megszólal, a család együtt ünnepli a buka puasa vagyis a böjt nyitást, az evés idejét. Ekkor nagy lakomákat tartanak, itt a környéken sokfele van tüzijáték is.

Napközben nagyon higgadtak, nyugodtak és tapasztalataim szerint még viccesebbek, mint amugy! :) Csak hallomásból tudom, de pl a férfi öltözőben alszanak az emberek ebéd időben, így elütve az időt és éhségérzetüket. Jelenleg még hosszabban imádkoznak, és gyakran hívogatják egymást telefonon. Ez a hónap a nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka számukra.

Délben a cégben nem sokan ebédelünk, úgyhogy a kantinban max 10-20 ember van, furcsa érzés. Napközben azok az éttermek, amik nyitva tartanak, egy paravánnal eltakarják az éttermet, hogy ha muszlimok járnak arra ne lássák az étkező embereket. Mivel ugye folyadékot sem vesznek magukhoz, ezért nekünk is óvatosnak és figyelmesnek kell lennünk, hogy mikor iszunk. Illetlenség muszlimok előtt inni, úgyhogy nagyon résen kell nekünk is lenni. Este az éttermek megtelnek, van hogy már előre lefoglalják a helyeket, és nagy lakomákat tartanak. Az első pár napban mindenki igyekezett haza, hogy a családjával töltse ezt az időt, de tavalyi élményeim alapján néha a barátokkal, kollégákkal, vagy akár egy részleg is együtt megy el vacsorázni és ünnepelni.

A ramadán után jön az Eid ul-Fitr, vagyis a böjt utáni igazi ünneplés, amikor mindenki hazalátogat a családjához, rokonokhoz. Idén ez augusztus 8-9., és utána még egy hét szüent van, amit lebarannak hívnak. Ekkor a a legtöbb gyár leáll, Jakarta kiürül, és nehéz bárhova is utazni, nagyon nagy a forgalom és a dugó mindenfele.