Gunung Pulosari - Túrázás

Végre újra eljutottam túrázni, kis kikapcsolódás és friss levegö sosem árt! :) Ezúttal is Sigittel indultam neki, akivel már túráztam párszor, na meg Ameddal, egy mexikói volt graduate-tel, és útközben Oplay, Sigit egy helyi haverja is becsatlakozott hozzánk. Hajnali fél 5-kor indultam itthonról, 4 óra vezetés után meg is érkeztünk a kiinduópontunkhoz, hogy megmásszuk Gunung Pulosari nevü hegyet. 

Elég meleg volt, 30-32 fok, a nap is ragyogott, de szerencsére azért nagyrészt dzsungelben haladtunk, így még én sem égtem el a naptól (bár a 30-as napozókrém, arcra meg az 60-es az alap nekem amugyis....). A terep köves, sziklás, gyökeres volt, na meg a száraz évszak miatt poros és kicsit csúszós. 

Féltávhoz érve egy kisebb vulkanikus kráterhez értünk, ahol tizenéves iskolások campingeztek, és egyböl megrohamoztak engem, lévén hogy fehér ember vagyok (bulénak hívják itt a fehér embert). Volt minden, mint régen: hogy hivnak, hány éves vagyok, van-e férjem, huh beszélek indonézül... És persze a közös foto sem maradhatott el.

Sigiték jót nevettek, míg nézték a kislányokat, hogy lerohantak engem.... Majd Oplay is mondta, hogy itt ezen a hegyen fehér ember még nem járt! :) A vulkáni kráter elég büdi volt, meg közelröl nézve valami bugyogott is, én inkább távolabbról szelfiztem Oplay-jal:

Majd az egész csapattal:

Fojtatva utunkat még keményebb volt a terep, volt ahol gyökereken masztunk-huztuk fel magunkat, de nagyon élveztük. 

Végül 3 óra mászás után felértümk a csúcsra, ahonnan látszodott a gyerekek sátortábora meg a kráter is, na meg a háttérben valami nagyon nagy hegy.

Sajnos kicsit párás volt az ég, így nem láttuk a Krakatau vulkánt, majd talán legközelebb. Azárt löttünk pár fotot:

Lefele talán még nehezebbnrk tünt a terep, a végén már eléggé remegtek a lábaink. Sokan még csak ekkor másztak felfelé, hogy az éjszakát sátrazva töltsék a hegyen.... Na erre nem vágyok, mondtam is Sigitnek, hogy csak egy napos turakra vagyok hajlando menni, itt a dzsungelben nem szeretnék sátrazni! :)

Végül 2 és fél óra alatt értünk vissza a kocsihoz, eléggé elfáradtunk, kivéve Oplay, aki az egész túra alatt nem evett, nem ivott, csak cigizett és meg sem kottyant neki ez a hegy.... Sigit elegge elfáradt:

Visszafele Serong városában bucsut intettünk Oplaynak, benyomtunk egy mekis kaját a nagy megterhelésre, majd én vezettem vissza Lippo Cikarangba.... Kemény nap volt, de fantasztikus élményt nyujtott! :) Sok ilyet szeretnék még!!! :)