Egyből útnak indultunk Bromo felé, hogy ott nézzük meg a napfelkeltét. Kicsit aggódtam is, nehogy lekéssük, mert eléggé ki volt számítva az időnk. Tehát semmi alvás, vagyis a kocsiban egy kicsit próbálkoztunk, de inkább beszélgettünk, és így haladtunk a hegyek felé. Egy kis pihenőt beiktattunk, ahol HIDEG volt! :) És tényleg fáztunk, hihetetlen volt. Órákon át csak felfele haladtunk, majd hajnali 4 körül átszálltunk egy Jeep-be, csak azzal tudtunk tovább menni. Rengeteg túrista volt mindenfele, sokan indultak a napfelkeltét nézni. Még kocsiváltáskort ügyesen felvettem egy harisnyát a farmer alá, felül is vagy 5 réteg ruhában voltam, plusz széldzseki, és fáztam, wááá! :) Végül annyi Jeep volt már a hegyen, hogy sétálnunk kellett vagy 20 percet a csúcs eléréséhez. Csak utólag fogtuk fel, hogy mennyire szörnyű volt, hogy a sétálás közben folyamatosan motorok hangoskodtak, benzin szag volt az egész hegyen, és az a zsivaj igy hajnalban, borzasztó volt.... Végül a csúcsot elérve megpihentünk egy forró tea, főtt krumpli és sült banán erejéig, nagyon jól esett.
A napfelkeltét 2770 méteren, Gunung Penanjakan csúcsról néztük. Korom sötétben érkeztünk, és tömve volt a csúcs. Nagyon vártuk a napot, és a látványt, azonban mikor kezdett világosodni, láttuk, hogy a Bromo vulkán nem is a napfelkelte irányában van! :) Én ezen tök kiakadtam, hogy minek jönnek emberek napfelkeltét nézni ide, mikor a nap nem is a vulkán felől jön! :) De végülis nagyon jó volt, ahogy kezdett világosodni, és láttuk mennyire csodálatos helyen vagyunk! :) A vulkán körül egy 10 km széles mélyedés van, homoktengernek hivják. Ez napfelkeltekor még felhőben volt, hihetetlen látvány volt, ahogyan a felhőkből kilógnak a hegycsúcsok. Akkor még hihetetlennek tűnt, hogy mi hogyan fogunk a Bromo vulkánhoz eljutni a Jeep-pel, és lóval feljutni a csúcsra. Majd kisütött a nap, felszállt a felhő és megláttuk, milyen útvonalon fogjuk átszelni a homoktengert, hol parkolunk le! :) Komolyan, ez a látvány minden szenvedést megért, és már ekkora azt mondta, megérte minden!!!! :) És még mi volt háta....
Szóval a hegyről leereszkedtünk a Jeep-pel, majd átralliztunk a homoktengeren, nagyon király volt! :) Aztán "ló"-ra pattantunk, az idézőjel csak azért, mert ez itt ló méret, otthon csak póni lenne! :) Aztán elvágtattunk egy hindu templom mellett, ott a homoktenger közepén, majd fel a Bromo vulkán (2392 m) felé. És még 242 lépcsőfok várt ránk a kráter eléréséig. Tömve volt túristákkal és helyiekkel is. A kilátás már a felfelé úton valami csodálatos volt, én nem birtam betelni a látvánnyal, annyira hihetetlen volt, mint a Mars, vagy a Hold, vagy mittoménmi, de álomszép volt! :) Végül a csúcsra érve láttuk a krátert, a ma is aktív vulkánt, füstölgött természetesen, és a távolba a látvány.... lélegzetelállító!!!! :)
Aztán lemásztunk, lóval vissza, Jeep-pel egy étterembe mentünk reggelizni, ahonnan láttuk a vulkánt, majd pedig visszaszállva autónkba, elindultunk Ijen irányába, a sziget legkeletibb részéhez. Útközben seafood ebéd a tengerparton: hal, tintahal, zöldsége és rizs, amolyan nagyon indonéz módra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése