2013. február 10., vasárnap

Gunung Bunder - Naik sepeda

Ismét tekerni mentünk Bogor környékére. Most Bogorban találkoztunk korán reggel, és nagy meglepetésre fél órával korábban érkeztünk, mint a megbeszélt időpont, köszi Dwi! :) Reggel 5 körül találkoztunk a cégnél, bicikli pakolás és másfél óra autózás! Aztán mindenki nyomott reggelire egy 'bubur ayam'-ot, ami olyasmi mint a tejberizs, csak nem édes és csirkével meg chipssem eszik, reggel fél 7-kor. Én inkább kihagytam, elég volt e reggeli müzlim, ami még otthonról van! :)
Szóval időben nekiindultunk, jelenleg 14-en. A táv 40 km volt, eslőfele szinte csakfelfele! :) Rendesen megtépázta a csapatot, páran az autóban kötöttek ki, még szerencse hogy megint volt sofőr, aki követett minket. Motoros segítségünk is volt, Bangbang jött ismét velünk, aki nagyon nagy segítségünkre volt a kommunikálásban. Ismét nem egyedüli lány voltam, aminek nagyon örültem, és Dyah nagyon ügyes. Nagyon meleg volt, én nem tudom mi törtét, hiszen a hegyekben voltunk, ahol elvielg hideg van. De a helyiek is kivoltak a melegtől, legalább nem csak én! :)

Három szakaszra osztottuk a távot: első csak felfele, második hullámos, de durva meredek felfele és lefele is, harmadik pedig ismét csak felfele. Közben tartottunk pihenőket, mindig összevártuk egymást meg ittunk valami hideget, és jókat röhögtünk. Nagyon jó a társaság, mindig vannak újak is. A fő csapat (Dani, Dwi, Tony és Én) versenye most zárult! :) Az első két alkalommal, még csak 4en votlunk, ezért ez a fő csapat, és minden alkalommal pontokat kaptunk, ha valaki tolta a biciklit felfele, az kevesebb pont. A héten még nagy alkudozások mentek, hogy nekem mennyire csökkentsék le a ponjaimat, hogy legyen esélyük utolérni, de hát hiába. Mindenki teljesített minden szakaszt!!!!! Annyira ügyesek a többiek is, és tökre hálásak, hogy elkezdtünk biciklizni, és hogy mindig megyünk, annyira jó! :) Jövő hétvégén már a gyárigazgató is jön velünk. Annyira népszerű a kerékpározásunk, hogy mindenki erről beszél a cégben és egyre többen csatlakoznak.

A táj ismét hihetetlenül zöld és gyönyörű volt. Én csak ámultam minden irányba! :) A falvak, amiket kereszteztünk nagyon más volt, mint az eddigi túráink során, sok új dolgot láttam. Azért hiheetlen, ahogy az emberek itt élnek, annyira más. De van áram, van TV és sztem net is van, soakt tudnak a világról. De mégis nekem fura, a hegyen a dzsungelben élnek, mindent hasznosítanak, ami találnak, és a gyümölcsöt, amit találnak a dzsungelben eladják, és ebből lesz pénzük. Főként motorral járkálnak, vagy ankot kisbusszal. Láttam egy csávót többször is, aki egy csomo felfújt lufival járja a falvakat, hogy eladja a gyerekeknek, annyira viccesen nézett ki! :) Aztán itt van iskola szombaton az állami muszlim iskolákban. D.u a gyerekek az utca szélén sétálnak együtt haza, mindenki egyenruhában. Lányok hosszu szoknyában, fiuk nadrágban, annyira aranyosak. És beszélgetnek hazafele, meg játszanak, meg olyan szabadak, boldogok.

A végcél ismét egy vízesés volt. Ez most nem volt olyan nagy, de több volt egymás mellett. Csináltunk jó képeket, aztán elkezdett esni az eső kicsit. Visszafele lefelével kezdtünk, aztán a felfelét megoldottuk máshogyan, már nem birtunk volna felfele tekerni. Béreltunk két ankot kisbuszt, ami amugy itt tömegközlekedési eszköz. Nagyon kicsi busz, nyitott ajtóval! :) Bepakoltuk a bicikliket és beültünk a biciklik közé vagy volt aki az ajtóban lógott, és igy mentunk kb 10 kmet. Probáltam csinálni képeket, de elégge rossz minőségű volt az út, néha egyesben alig tudunk felmenni a meredek emelkedőkön! Nagyon vicces volt, végül megérkeztünk a kívánt helyre, ahol kipakoltunk, összeszeretük a bicikliket és folytattuk az utat lefele. Dani ment elől és szerintem elég veszelyes volt, hogy néha a motorosokat és az ankotokat kerülgettük, közben buckás volt az út, de nagyon-nagyon-nagyon élveztem, és mindenki és jajj nagyon jóóó volt!!!!!! :)
Végül visszaértünk az autókhoz, bepakoltunk, elementünk még Bogorban vacsorázni, majd fél 10-re hazaértünk Lippo Cikarangba! :)












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése