Mivel Indonéziában május utolsó hetében kedd és csütörtök is nemzeti ünnep, ezért mindösszesen 3 nap szabival egy egész hétre el tudtunk utazni. Ezúttal Sulawesi sziget legészakibb pontját vettük célba, vagyis Bunaken szigetét. Jakartából közvetlen járattal, 3 és fél óra repülés után érkeztünk Manado városába.
Már a reptéren megcsapott és meglepett minket a fejlettsége na meg a nyugati behatás. A reptér nagyon tiszta volt, ilyen rendezett wc-t ritkán találni errefele. Mivel főként keresztények lakják ezt a részt, mindenfele templomok láthatók, de még karácsonyfa is! :)
A város dombra épült, az emberek nagyon kedvesek, és tényleg kedvesek nem csak úgy csinálnak bevétel reményében. Még angolul is beszélnek páran. A kikötőbe érve kicsit megcsapott minket a halpiac látványa, szaga nem is annyira volt.
Itt ment a nagy üzletelés, rengeteg banánt láttunk, valamint kókuszdió héjat, amit tüzelésre vagyis grillezésre használnak, mert sokáig kitart.
A kikötőbe nagyon lazán építenek egy bazi nagy hidat, elég durva látvány volt.
Itt kellett volna várnunk 2 órát a járatos hajóra, de a helyi góré udvariasan, perfect angollal felajánlott nekünk egy külön hajót nem is drágáért. Próbáltunk alkudni, azt nem engedte, meg aztán jött az eső is, úgyhogy belementünk az ajánlatba.
A városra nagyon jó kilátásunk tárult, egy távoli dombtetőn egy óriási kereszt virított.
Közel 40 perc hajózás után, kicsit elázva, de megérkeztünk a szállásunkra. Hajóval kötöttünk ki a homokos parton, és már meg is érkeztünk! :) Így megy ez errefele.
Szobánk takaros, ugyan a fürdő hagy némi kivetni valót maga után. De végülis Indonéziában vagyunk. A szálláshoz teljes panzió jár, ami valami isteni finom, így hamar elfelejtettük a fürdő nem megfelelőségét. Kilátás a teraszunkról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése