Ebéd után a hegyek közé indultunk, ahol a Ho Chi Minh-ösvény húzódott, ami 1900 km hosszú volt, és északról a katonák ezen szivárogtak át délre. Jelenleg ez az ösvény le van betonozva, egyfajta emlékként. Tovább haladva Laosz irányába a legnagyobb amerikai katonai bázis volt, ahol most múzeum áll, valamint néhány katonai repülő és tank. Hát durva....
Hazafele útunk 3 óra lett volna, de lerobbant a buszunk! :) A sofőrünk felnyitotta a motort az első ülések között, valami vasdarabot kivett, és azt próbálta megjavíttatni. Második megálláskor ez sikerült is neki, itt az utcaszélén bármit el lehet intézni! :) Közben mi végignéztük, ahogy a helyi erők lakkcipőben és fehér nike zokniban, élrevasalt nadrággal a benzinkútról slaggal egykupacba gyűjtött koszt hogyan lapátolják egy kisteherautó platójára, miközben hárman közdenek, hogy beindítsák a motorját. Egy élmény volt! :) Ázsia, én így szeretlek!!! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése